Vajon a régi törvény angyalok által lett-e adva?

A harmadik problémát így közelítjük meg: úgy látszik, hogy a régi törvényt nem angyalok által, hanem közvetlenül adta Isten.

1. Az angyalt ugyanis hírnöknek nevezik, és így az 'angyal' szó szolgálatot jelent, nem uralmat. Ezért mondja a Zsolt 102,20: "Áldjátok az Urat, összes angyalai, ... szolgái." Ámde a Szentírás tanúsága szerint a törvényt az Úr adta. A 2Móz 20,1 szerint ugyanis "az Úr ezeket jelentette ki". Majd hozzáteszi: "Én vagyok az Úr, a te Istened." Ugyanez a beszédmód gyakran ismétlődik Mózes második könyvében és a Törvény következő könyveiben. Tehát a törvényt közvetlenül adta Isten.

2. Ezenkívül, "a törvény Mózes által lett adva", ahogy Jn 1,17 mondja. Ámde Mózes közvetlenül Istentől kapta. A 2Móz 33,11 ugyanis ezt mondja: "Az Úr szemtől szemben beszélt Mózessel, ahogy az ember a barátjával beszél." Tehát a régi törvényt közvetlenül adta Isten.

3. Ezenkívül, csak az uralkodónak van joga törvényt hozni, amint fentebb (q. 90, a. 3) mondottuk. Ámde egyedül Isten a lelkek üdvösségének ura, az angyalok pedig "szolgáló lelkek", ahogy a Zsid 1,14 mondja. Tehát a törvényt nem lehetett angyalok által adni, mivel a törvény a lelkek üdvösségére irányul.

Ezzel szemben áll, amit az Apostol mond a Gal 3,19-ben: "A törvény angyalok által lett adva a közvetítő kezébe." István (vértanú) pedig ezt mondja az ApCsel 7,53-ban: "Angyalok közreműködésével kaptatok törvényt."

Válaszul azt kell mondanunk, hogy a törvényt Isten angyalok által adta. A Dionysius által megjelölt a De Caelesti Hierarchia 4-ben általános okon ("az isteni dolgokat az emberekkel angyalok közvetítésével kell közölni") kívül van sajátos oka is annak, hogy a régi törvényt miért kellett angyalokon keresztül adni. Mondottuk (a. 1-2) ugyanis, hogy a régi törvény tökéletlen volt, de az emberi nem tökéletes üdvösségére hangolt, amely Krisztus által jön el. Ámde minden rendezett hatalom és mesterség esetén az figyelhető meg, hogy a feljebbvaló az elsődleges, tökéletes tevékenységet maga fejt ki, a végső tökéletességre való felkészítést pedig a szolgái által végezteti el: ahogy a hajó készítője a hajót maga tervezi, de az anyagát a neki szolgáló mesterekkel készítteti el. Ezért megfelelő volt, hogy az Újszövetség tökéletes törvényét közvetlenül maga az emberré lett Isten, a régi törvényt pedig az Isten szolgái, vagyis az angyalok adják az embereknek. Az Apostol a Zsidóknak írt levél elején ily módon bizonyítja az új törvény kiválóságát a régivel szemben: az Újszövetségben "Isten … a Fia által beszélt hozzánk", az Ószövetségben pedig "az angyalok által".

Az első ellenvetésre tehát azt kell mondanunk, amit Gregorius mond a Moralia elején: "Az angyal, aki a Szentírás szerint megjelent Mózesnek, hol angyalként, hol Úrként van említve. Angyalként azért, mert kívülről szavával szolgált. Úrként pedig azért, mivel az emberben belülről a beszéd hatékonyságát okozta." Ezért van az is, hogy az angyal mintegy Isten személyében beszélt.

A második ellenvetésre azt kell mondanunk, ahogy Augustinus mondja a Super Genesim ad Litteram 12-ben: Az Exodusban a 33,11-ben ez áll: "Az Úr szemtől szemben beszélt Mózessel." Majd nem sokkal később Mózes ezt kérte: "Mutasd meg nekem a dicsőségedet." "Érzékelte tehát, amit látott; és amit nem látott, azután vágyakozott.". Nem látta tehát magát az isteni lényeget, és így Isten nem közvetlenül utasította őt. Azt tehát, hogy "az Úr szemtől szemben beszélt Mózessel", a Szentírás a nép vélekedése szerint mondja, mert a nép azt hitte, hogy Mózes közvetlenül beszélget Istennel, mivel Isten neki alávetett teremtményen (angyalon és felhőn) keresztül beszélt hozzá és jelent meg neki. - Vagy a színről színre látáson itt bizonyos kiemelkedő és bizalmas jellegű szemlélődést kell érteni, ami kevesebb, mint az isteni lényeg látása.

A harmadik ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy csak az uralkodónak van joga saját tekintélyével törvényt hozni, de a már meghozott törvényt olykor másokon keresztül hirdeti ki. Így Isten a saját tekintélyével hozta a törvényt, de angyalok által tette közzé.