Home About International University Project Conferences Courses Lectures Projects Publications Readings Contribute Contact      

home \ projects \ step \ értekezés a jogról \ 98 kérdés \ 5. szakasz

STEP home

Értekezés a jogról

Konferenciák

Esszék

Kutatók

Related links

 

 


 
 
STEP - St. Thomas Education Project
 
     
 
<<<   SZAKASZ   >>>
 
 

AQUINÓI SZENT TAMÁS

 

A TÖRVÉNYROL

 

A TEOLÓGIA FOGLALATA

A MÁSODIK RÉSZ ELSO RÉSZE (I-II), 90-108. KÉRDÉSEK

(Ford. Tudós Takács János)

98. KÉRDÉS

A Régi Törvény

5. SZAKASZ

 

Vajon minden ember kötelezve van-e a régi törvény követésére?

 

 

Az ötödik problémát így közelítjük meg: úgy látszik, hogy minden ember kötelezve van a régi törvény követésére.

 

1. Mindaz ugyanis, aki a király alattvalója, szükséges, hogy alá legyen vetve a törvényének. Ámde a régi törvényt Isten adta, aki "az egész föld királya", ahogy a Zsolt 47,8 mondja. Tehát a föld összes lakói kötelezve voltak a törvény követésére.

 

2. Ezenkívül, a zsidók csakis akkor üdvözülhettek, ha követték a régi törvényt. Az 5Móz 27,26 ugyanis ezt mondja: "Átkozott, aki nem marad meg e törvény szavaiban, és nem cselekszi meg azokat." Ha tehát más emberek a régi törvény követése nélkül üdvözülhettek volna, rosszabb lett volna a zsidók helyzete, mint más embereké.

 

3. Ezenkívül, a pogány népeket befogadták a zsidó rítusra és a törvény követésére. A 2Móz 12,48 ugyanis ezt mondja: "Ha idegen tartózkodik nálad, és meg akarja ünnepelni a Húsvétot az Úr tiszteletére, akkor a férfiakat mind körül kell metélni. Így részt vehet az ünnepen, és úgy kell tekinteni, mint közületek valót." Ámde fölösleges lett volna a törvény követésére befogadni kívülállókat, ha anélkül is üdvözülhettek volna. Tehát a törvény követése nélkül senki sem üdvözülhetett.

 

Ezzel szemben áll, amit Dionysius mond a De Caelesti Hierarchia-ban: a pogányok közül sokakat Istenhez vezettek az angyalok. Ámde nyilvánvaló, hogy a pogányok a törvényt nem követték. Tehát a törvény követése nélkül egyesek üdvözülhettek.

 

Válaszul azt kell mondanunk, hogy a régi törvény világossá tette a természettörvény parancsolatait és hozzátett bizonyos sajátos parancsokat. Mindannak a követésére tehát, amit a régi törvény a természettörvényből tartalmazott, mindenki kötelezve volt, nem a régi törvény erejénél fogva, hanem mert a természettörvény tartalmazta azokat. De annak a követésére, amit a természettörvényhez a régi törvény hozzáadott, csak a zsidó nép volt kötelezve, mások nem.
Ennek oka az, hogy a régi törvényt, amint mondottuk (a. 4), a zsidó nép kapta, hogy a szentség kiváltságos fokára jusson, Krisztus iránti tisztelet miatt, aki később ebből a népből született. Ámde az egyesek sajátos megszentelésére hozott törvény csakis azokat az egyeseket kötelezi: ahogy bizonyos dolgokra kötelezve vannak a klerikusok (akik az isteni szolgálatra adják magukat), amikre a laikusok nincsenek; hasonlóképpen a szerzetesek, akiket a fogadalmuk a tökéletesség bizonyos cselekedeteire kötelez, amikre a világiak nem kötelesek. Ugyanígy bizonyos sajátos dolgokra kötelezve volt a zsidó nép, amikre más népek nem voltak kötelezve. Ezért mondja az 5Móz 18,3: "Légy tökéletes és szeplő nélküli Urad, Istened előtt." Erről egyfajta nyilatkozatot is tettek, ahogy kitűnik az 5Móz 26,3-ból: "Megvallom ma az Úr, a te Istened előtt", stb.

 

Az első ellenvetésre tehát azt kell mondanunk, hogy mindaz, aki a király alattvalója, kötelezve van a törvényének követésére, ha azt mindenki számára előterjeszti a király. De ha úgy rendelkezik, hogy bizonyos parancsokat a hozzá közeli szolgáknak kell megtartaniuk, a többiek ezek követésére nincsenek kötelezve.

 

A második ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy minél szorosabban kapcsolódik az ember Istenhez, annál tökéletesebbé válik a helyzete. Ezért amennyivel szorosabb volt a zsidó nép kapcsolódása az istentisztelethez, annál nagyobb volt a méltósága a többi népnél. Ezért mondja az 5Móz 4,8: "Hol van olyan nagy nép, amelynek olyan tökéletes parancsai és szabályai volnának, mint az egész törvény?" Ebből a szempontból a klerikusok is jobb helyzetben vannak, mint a laikusok, és a szerzetesek, mint a világiak.

 

A harmadik ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy a pogányok tökéletesebben és biztosabban üdvözülhettek a régi törvény követésével, mint csupán a természettörvény teljesítésével, ezért fogadták be őket a törvény követésére, mint ahogy most egyes laikusok klerikusokká, és egyes világiak szerzetesekké lesznek, noha enélkül is üdvözülhetnek.

 

 
     

A TÖRVÉNYROL

A TÖRVÉNYROL ÁLTALÁBAN

I-II, q. 90, A törvény lényegérol

I-II, q. 91, A törvények különbözoségérol

I-II, q. 92, A törvények hatásairól

A TÖRVÉNY RÉSZEI

Az örök törvény

I-II, q. 93, Az örök törvény

A természettörvény

I-II, q. 94, A természettörvény

Az emberi törvény

I-II, q. 95, Az emberi törvény

I-II, q. 96, Az emberi törvény hatalmáról

I-II, q. 97, Az emberi törvények változásáról

A régi törvény

I-II, q. 98, A Régi Törvény

I-II, q. 99, A Régi törvény parancsolatairól

I-II, q. 100, A Régi Törvény erkölcsi parancsolatairól

I-II, q. 101, A Régi Törvény ceremoniális parancsai önmagukban

I-II, q. 102, A ceremoniális parancsok okai

I-II, q. 103, A ceremoniális parancsok idotartamáról

I-II, q. 104, A Régi Törvény ítélkezési parancsai

I-II, q. 105, Az ítélkezési parancsok értelme

Az új törvény

I-II, q. 106, Az Evangélium törvénye, az ún. Új Törvény, önmagában

I-II, q. 107, A Régi Törvény és az Új Törvény viszonya

I-II, q. 108, Azok a dolgok, melyeket az Új törvény tartalmaz