Vajon minden törvény az örök törvényből származik-e?

A harmadik problémát így közelítjük meg: úgy látszik, hogy nem minden törvény származik az örök törvényből.

1. Létezik ugyanis a test zsarátnokának törvénye, ahogy fentebb (q. 91, a. 6) mondottuk. Ám az nem származik az isteni törvényből, ami örök törvény, mert a test okosságával kapcsolatos, amelyről az Apostol ezt mondja a Róm 8,7-ben: "Nem lehet alávetve Isten törvényének." Tehát nem minden törvény származik az örök törvényből.

2. Ezenkívül, az örök törvényből semmi gonosz nem származhat, mivel "az örök törvény előírása, hogy minden legyen a legrendezettebb", ahogy mondottuk (a. 2). Ámde bizonyos törvények gonoszak, Izaiás 10,1 szerint: "Jaj azoknak, akik gonosz törvényeket hoznak." Tehát nem minden törvény származik az örök törvényből.

3. Ezenkívül, Augustinus azt mondja a De Libero Arbitrio-ban: "A nép kormányzására hozott törvény helyesen sok mindent megenged, amit az isteni gondviselés megbüntet." Ámde az isteni gondviselés eszméje az örök törvény, amint mondottuk (a. 1). Tehát még a helyes törvények közül sem mind származik az örök törvényből.

Ezzel szemben áll, amit az isteni bölcsesség mond a Péld 8,15-ben: "Általam kormányoznak a királyok, és hoznak igazságos döntéseket a törvényhozók." Ámde az isteni bölcsesség eszméje az örök törvény, ahogy fentebb (a. 1) mondottuk. Tehát minden törvény az örök törvényből származik.

Válaszul azt kell mondanunk, hogy - amint fentebb (q. 90, a. 1-2) mondottuk - a törvény cselekedeteket célra irányító eszmét tartalmaz. Ámde minden rendezett változtató esetén szükségszerű, hogy a másodlagos változtató ereje az elsődleges változtató erejétől származzék, mivel a másodlagos változtató csakis akkor változtat, ha az elsődleges változtató változtatja. Ezért minden kormányzó esetében is ugyanezt látjuk: a kormányzás eszméje az elsődleges kormányzótól megy át a másodlagos kormányzókra, ahogy a városi teendők eszméje a királytól megy át parancs által az alsóbb tisztviselőkre, és a mesterségekben a mesterség tevékenységeinek eszméje a főépítésztől megy át az alacsonyabb rendű mesterekre, akik kézzel dolgoznak. Mivel pedig az örök törvény a kormányzás eszméje a legfőbb kormányzóban, kell, hogy a kormányzásnak az alsóbb kormányzókban lévő összes eszméi az örök törvényből származzanak. Az alsóbb kormányzóknak ezek az eszméi az örök törvényen kívüli összes többi törvények. Ezért minden törvény, amennyiben a helyes észből részesedik, annyiban az örök törvényből származik. Ezért mondja Augustinus a De Libero Arbitrio-ban: "Az időleges törvényben csakis az igazságos és törvényes, amit az emberek a maguk számára az örök törvényből eredeztettek."

Az első ellenvetésre tehát azt kell mondanunk, hogy a test zsarátnoka annyiban törvény az emberben, amennyiben az isteni igazságosságot követő büntetés, és ezen esetben nyilvánvaló, hogy az örök törvényből származik. Amennyiben pedig a bűnre irányul, így szemben áll Isten törvényével, és nem törvény, amint a fentebb (q. 91, a. 6) mondottakból kitűnik.

A második ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy az emberi törvény annyiban törvény, amennyiben a helyes észt követi, és ebben az esetben nyilvánvaló, hogy az örök törvényből származik. Amennyiben pedig eltér az észtől, így gonosz törvénynek hívjuk, és így nem törvény, hanem inkább valaki részéről erőszak. - Mégis, amennyiben még a gonosz törvényben is megmarad valami a törvényhez való hasonlóságból, a törvényhozó hatalmának rendje miatt, ebből a szempontból ez is az örök törvényből származik: ugyanis "minden hatalom Istentől való", ahogy a Róm 13,1 mondja.

A harmadik ellenvetésre azt kell mondanunk, hogy amikor az emberi törvény valamit megenged, ez nem azt jelenti, hogy helyesli, hanem azt, hogy irányítani nem képes. Ámde az isteni törvény sok mindent irányít, amit az emberi törvény nem képes irányítani: ugyanis több dolog van alávetve a magasabb rendű oknak, mint az alsóbb rendűnek. Ezért az is, hogy az emberi törvény nem avatkozik bele abba, amit irányítani nem képes, az örök törvény rendjéből következik. Más lenne azonban a helyzet, ha jóváhagyná azt, amit az örök törvény elítél. Ezért ebből nem az következik, hogy az emberi törvény nem az örök törvényből származik, hanem az, hogy azt tökéletesen követni nem képes.